Drága Szerelmem, Istennőm,Katikám!
Mint észrevehetted, az elmúlt héten pénteken írtam a Naplónkba utoljára, de ennek az volt az oka, hogy a régi szobámban nem volt normális internetes csatlakozási lehetőség. Most ezen a héten szerdán átköltöztettek egy pár szobával előrébb itt a második emeleti folyosón, és ez a szoba szinte pontosan a szerverszoba fölött van, így viszonylag stabil az internet betöltés. Hát ezért merek most az írásra vállalkozni. De hogy kezdjem az elején. A hét első napján megint problémám volt (és még van is) a légszomjommal, ha kb. ötven métert megyek egyhuzamban.
Ezt a gondomat már az elmúlt héten is jeleztem a kezelőorvosom felé. Már csak azért is, mert otthon egyvégtében négyszáz métert le tudtam gyalogolni, most meg a nyolcadrésznyi távon fulladok. Ennek következtében még egy sor vizsgálatot beiktattak a programjaim közé, és egyenlőre "szobafogságra" kárhoztattak, plusz meghosszabbították az ittlétem idejét egy héttel. Tehát e hónap 15.-én visz haza a betegszállító. Addig meg úgy vigyáznak rám, mint az inkák kincsére.
Kedvesem, Tündérkirálynőm, így most esetleg több lehetőségem lesz a Naplónk írására.
Bár az itt lévő ülőalkalmatosság elég kényelmetlen, és ez miatt többet kell vízszintes helyzetben lennem, de legfeljebb sűrűbben fogok pihenni. Ma két vizit is volt ebédig. Megállapították, hogy át kell vinni a majd (ha igaz, pénteken) a nagy kórházba, vérgáz vizsgálatra és pulmonológiára, de többet nem szűrtem ki a beszélgetésükből. Mindenesetre megint csak fent a szobában ehetek, nem engednek le az ebédlőbe. Pedig én nagyon szeretnék legalább a hét végén - mondjuk szombaton, vagy vasárnap - kisétálni egy kicsit a parkba. A friss, szabad levegőre, a gyönyörű fák közé, és ha lehet, napoznék is egy kicsit. Képzeld, egyre többször vagyok álmos, és az utóbbi időben éjjel is alszom mint a mormota. Tulajdonképpen most is bólintgatok, időnként majd ráejtem a fejem a gépre, és akkorákat ásítozom, hogy kiesek a számon. Most megint elfekszem egy kicsit, mert kezd fájni a hátam ettől a görnyedt tartástól, ahogy ezen a kínzóeszközön ülök.
Remélem, Rólad álmodhatok egy kis időre.
Nos, délután úgy elaludtam mint a bunda. Háromig húztam a "lóbőrt", utána kimentem a folyosóra és gyakoroltam a járást. Figyeltem, meddig bírom légszomj nélkül. A folyosó állítólag pont ötven méter, és szeretném egyszer azt elérni, hogy többször egymás után megtegyem ezt a távot. Most egyenlőre még ez nem megy igazán. Holnap átvisznek a nagy kórházba tüdőgyógyászatra és vérgáz vizsgálatra, azután majd eldöntik, hogyan tovább. A vizsgálatok végén visszahoznak ide.
2013. október 10., csütörtök
2013. október 4., péntek
2013, Október 04, Péntek, Naplóm Neked
Kedvesem, Drága Egyetlenem!
Mára virradó hajnalban - nagy örömömre - mintha egy kicsit beszélgethettünk volna. Legalább is nekem úgy tűnt, bár az is lehet, csak képzelődtem. Nos azzal kezdődött, hogy a velem hozott kispárnámmal, "pótkatával" csevegtem, hogy "mondja" Neked tovább, amit neki súgtam kettőnkről. Persze azt nem tudom, ez sikerülhetett -e neki de bízom benne, hogy igen, és meghallhattad kettőnk "csevegését". Arról elmélkedtem, milyen nagyszerű lenne, ha már ezen a héten átadhatnám Lévay Zoli barátomnak a "tarisznyámat" és ő tovább vihetné, amit reá testáltam. Velem kapcsolatosan már csak annyi lenne a dolga, hogy gondoskodik a hamvasztásomról, elrepül az óceán fölé és ott szépen "utamra enged", vagyis elszórja a hamvaimat. Nem kell nekem valami állandóan látogatható sírhely, aki szeretett és meg akar esetenként emlékezni rólam, az alkalom adtán gyújt az emlékemre egy gyertyát, és ez éppen elég.
Hogy visszatérjek az eseményekhez - ezt tegnap már nem is írtam - a doktornőnk este kilenckor még benézett, megnézte a statisztikámat, mennyi folyadékot vittem be és mennyi volt a távozó folyadék. Jól le is kapott a tíz körmömről. A folyadékbevitel több mint öt liter volt aznap, és ez majdnem kétszer annyi, mint amennyi a normális mennyiség. Ez túlterheli a szívet. Mindennek ellenére a tegnap esti vérnyomásom 104/80, a mai reggeli kilenckor pedig 85//66, tehát még alacsonyabb volt. Pedig ennyi folyadékbevitel mellett emelkednie illene a vérnyomásomnak. Hiszen az orvosok általában közlik az alacsony vérnyomású pácienseknek azt mondják, igyanak több folyadékot. Most szigorúan be kellene tartanom a maximum folyadékbevitelt, és esetleg a vérnyomás csökkentő szerek valamelyikének az adagján kellene módosítani. Na, majd az ügyeletes adjunktus eldönti, mi legyen. Most mindenesetre előbb tornázom, azután alszom ebédig, mert reggel "kilöktek" az ágyamból, pedig aludtam volna még egy kicsit. Hát én most ezt pótolni fogom.
Édes Drágám, Szerelmem!
Még alvás előtt lementem kerékpározni is hat percet és ezt az időt hatvan wattal végigtekertem.
Utána feljöttem a szobámba, lefeküdtem s szemem behunyva Rólad ábrándoztam. Megjegyzem, nagyon is élveztem azokat a képeket, amelyeket magam elé képzeltem Veled. Nem is bánnám, ha már itt tartanánk megint, de türelmes vagyok és kivárom az időmet. El is aludtam háromnegyed egyig, mint egy mackó. Utána lassan magamhoz tértem, bár még tudtam volna aludni. Viszont jött az ebédnek az ő ideje, és levonultam az étterembe. Tulajdonképpen megint két adagra való második fogást faltam be, mert asztaltársam nem nagyon díjazta azt a halomnyi zöldséget, amit mind a ketten kaptunk, így az övét is én tettem magamévá, ő viszont kikönyörgött egy tányér káposztáskockát a felszolgáló hölgyek egyikétől. Most jöttem fel az étteremből a szobámba, megettem egy almát, és megint szundítok egy kicsit ebéd utáni jutalomfalatként.
Kedvesem, nem keveset aludtam, és még jó, hogy vacsorára felébredtem, bár nagy baj nem történt volna, mert nem kellene híznom a hátam meg a szívem miatt. Persze ha annyit mérgelődök az internet lassúsága miatt, mint eddig, akkor hiába próbálok vigyázni magamra, a fölösleges morgolódás csak ronthat az egészségi állapotomon. Viszont ami igazán nem jó, az egyetlen megmaradt kontaktlencsém valahogy annyira beszennyeződött középen, hogy nem tudom lemosni a tisztító folyadékkal sem. Így most csak akkor veszem fel, ha nagyon muszáj.
Drága Tündérkirálynőm, Szerelmem!
Mára zárom soraimat, és ha valamelyest megjavul az internet vételi lehetőség, többet fogok írni. Most arra kérem "Öregkorú barátunkat" és a túlpart összes őrangyalát vigyázzanak Rád.
Remélem éjjel "beszélgethetünk" egy kicsit.
Örökké hűséges párod, Feri
Mára virradó hajnalban - nagy örömömre - mintha egy kicsit beszélgethettünk volna. Legalább is nekem úgy tűnt, bár az is lehet, csak képzelődtem. Nos azzal kezdődött, hogy a velem hozott kispárnámmal, "pótkatával" csevegtem, hogy "mondja" Neked tovább, amit neki súgtam kettőnkről. Persze azt nem tudom, ez sikerülhetett -e neki de bízom benne, hogy igen, és meghallhattad kettőnk "csevegését". Arról elmélkedtem, milyen nagyszerű lenne, ha már ezen a héten átadhatnám Lévay Zoli barátomnak a "tarisznyámat" és ő tovább vihetné, amit reá testáltam. Velem kapcsolatosan már csak annyi lenne a dolga, hogy gondoskodik a hamvasztásomról, elrepül az óceán fölé és ott szépen "utamra enged", vagyis elszórja a hamvaimat. Nem kell nekem valami állandóan látogatható sírhely, aki szeretett és meg akar esetenként emlékezni rólam, az alkalom adtán gyújt az emlékemre egy gyertyát, és ez éppen elég.
Hogy visszatérjek az eseményekhez - ezt tegnap már nem is írtam - a doktornőnk este kilenckor még benézett, megnézte a statisztikámat, mennyi folyadékot vittem be és mennyi volt a távozó folyadék. Jól le is kapott a tíz körmömről. A folyadékbevitel több mint öt liter volt aznap, és ez majdnem kétszer annyi, mint amennyi a normális mennyiség. Ez túlterheli a szívet. Mindennek ellenére a tegnap esti vérnyomásom 104/80, a mai reggeli kilenckor pedig 85//66, tehát még alacsonyabb volt. Pedig ennyi folyadékbevitel mellett emelkednie illene a vérnyomásomnak. Hiszen az orvosok általában közlik az alacsony vérnyomású pácienseknek azt mondják, igyanak több folyadékot. Most szigorúan be kellene tartanom a maximum folyadékbevitelt, és esetleg a vérnyomás csökkentő szerek valamelyikének az adagján kellene módosítani. Na, majd az ügyeletes adjunktus eldönti, mi legyen. Most mindenesetre előbb tornázom, azután alszom ebédig, mert reggel "kilöktek" az ágyamból, pedig aludtam volna még egy kicsit. Hát én most ezt pótolni fogom.
Édes Drágám, Szerelmem!
Még alvás előtt lementem kerékpározni is hat percet és ezt az időt hatvan wattal végigtekertem.
Utána feljöttem a szobámba, lefeküdtem s szemem behunyva Rólad ábrándoztam. Megjegyzem, nagyon is élveztem azokat a képeket, amelyeket magam elé képzeltem Veled. Nem is bánnám, ha már itt tartanánk megint, de türelmes vagyok és kivárom az időmet. El is aludtam háromnegyed egyig, mint egy mackó. Utána lassan magamhoz tértem, bár még tudtam volna aludni. Viszont jött az ebédnek az ő ideje, és levonultam az étterembe. Tulajdonképpen megint két adagra való második fogást faltam be, mert asztaltársam nem nagyon díjazta azt a halomnyi zöldséget, amit mind a ketten kaptunk, így az övét is én tettem magamévá, ő viszont kikönyörgött egy tányér káposztáskockát a felszolgáló hölgyek egyikétől. Most jöttem fel az étteremből a szobámba, megettem egy almát, és megint szundítok egy kicsit ebéd utáni jutalomfalatként.
Kedvesem, nem keveset aludtam, és még jó, hogy vacsorára felébredtem, bár nagy baj nem történt volna, mert nem kellene híznom a hátam meg a szívem miatt. Persze ha annyit mérgelődök az internet lassúsága miatt, mint eddig, akkor hiába próbálok vigyázni magamra, a fölösleges morgolódás csak ronthat az egészségi állapotomon. Viszont ami igazán nem jó, az egyetlen megmaradt kontaktlencsém valahogy annyira beszennyeződött középen, hogy nem tudom lemosni a tisztító folyadékkal sem. Így most csak akkor veszem fel, ha nagyon muszáj.
Drága Tündérkirálynőm, Szerelmem!
Mára zárom soraimat, és ha valamelyest megjavul az internet vételi lehetőség, többet fogok írni. Most arra kérem "Öregkorú barátunkat" és a túlpart összes őrangyalát vigyázzanak Rád.
Remélem éjjel "beszélgethetünk" egy kicsit.
Örökké hűséges párod, Feri
2013. október 3., csütörtök
2013, Október 03, Csütörtök, Naplóm Neked
Egyetlen Szerelmem, Drága Istennőm!
Életem, Kedves Tündérem, Katikám!
Jól sejtettem, az elmúlt éjszakám nyugodt, sőt túlságosan is nyugodt volt. Fél három körül ébredtem fel először, majd valamikor fél hétkor. Közötte alvás, nagyon mély alvás, és amit nagyon szerettem volna, az csak nem akart jönni. Tudod mire gondolok?! Kettőnk "privát vonalára", nem volt kapcsolat, vagy térerő, vagy nem is tudom mi, de hogy hiányzott valami, az biztos. Remélem ma éjjel szakítunk ezzel a mostanság oly gyakran előforduló gyakorlattal. Lévay Zolival sem tudom, mi lehet. Már vagy két hete nem igazán tudok róla, bár írt egy rövid levelet, de hogy miként alakult a tanerői pályája, arról egy hangot sem tudok.
Ma délelőtt volt orvosi vizit, és valószínűleg a jövő héten - ha semmi nem változik - a hét közepe felé már otthon vagyok. Voltaképpen jól éreztem itt magam, de már tulajdonképpen mennék haza is. Otthon nincs ennyi gondom az internettel, és mindent sokkal gyorsabban elérek, tudom használni a skype-ot, sőt, az Esther anyagot is gyorsan és biztosan tölti be a gépem. Így amikor azt érzem, hogy hiányzik egy kis motiváció, akkor meghallgathatom őt is. Ma volt az utolsó alkalom, hogy az étkezéseket duplán kaptam. Este vacsorára már "csak" lent az étteremben kapok és holnap - az elmenetelemig - minden visszaáll az eredeti kerékvágásba. Sőt, holnap délelőtt lemegyek kerékpározni is, meg önkéntes alapon tornázni is fogok fent a szobámban. Tervbe vettem egy kiadós sétát is a parkban a hétvége alkalmából. Holnap este pedig - névnapi ajándékként magamnak - megnézek a laptopomon egy filmet. Ma a fenti ebéd után mostam
egy-két kisebb ruhaneműt, és mivel szépen sütött a nap, kiraktam őket száradni.
Most szeretnék megenni egy kopasz barackot, és egy kicsit elnyúlok az ágyamon, hátha láthatlak álmomban. Szeretlek lelkem Szebbik Fele, de nagyon.
Drága Gyönyörű Szerelmem, sajnos már megint nem sikerült aludnom. Közbejött minden, amire nem is számítottam, de remélem, ha hazamegyek nem lesznek ilyen napok. Ráadásul estére nagyon éhes lettem, így alig vártam a vacsorát, amit jóízűen megettem. Azután elmentem még vérnyomásmérésre és a doktornő közölte, a jövő héten lesz még egy röntgenvizsgálat. Most megint az ágyamban fekszem és neked írom a Naplómat. Mivel most nincs rajtam a kontaktlencse, kicsit nehezen látok. Ezért most befejezem az írást, és remélem éjjel most már csak tudunk beszélgetni a magunk módján!? Amíg eljön az időnk, búcsúzom, és megkérem a túlpart összes őrangyalát, valamint az "Öregkorú barátunkat", hogy vigyázzanak Rád.
Millió csókkal várlak éjjel: örökké hű párod, Feri
Életem, Kedves Tündérem, Katikám!
Jól sejtettem, az elmúlt éjszakám nyugodt, sőt túlságosan is nyugodt volt. Fél három körül ébredtem fel először, majd valamikor fél hétkor. Közötte alvás, nagyon mély alvás, és amit nagyon szerettem volna, az csak nem akart jönni. Tudod mire gondolok?! Kettőnk "privát vonalára", nem volt kapcsolat, vagy térerő, vagy nem is tudom mi, de hogy hiányzott valami, az biztos. Remélem ma éjjel szakítunk ezzel a mostanság oly gyakran előforduló gyakorlattal. Lévay Zolival sem tudom, mi lehet. Már vagy két hete nem igazán tudok róla, bár írt egy rövid levelet, de hogy miként alakult a tanerői pályája, arról egy hangot sem tudok.
Ma délelőtt volt orvosi vizit, és valószínűleg a jövő héten - ha semmi nem változik - a hét közepe felé már otthon vagyok. Voltaképpen jól éreztem itt magam, de már tulajdonképpen mennék haza is. Otthon nincs ennyi gondom az internettel, és mindent sokkal gyorsabban elérek, tudom használni a skype-ot, sőt, az Esther anyagot is gyorsan és biztosan tölti be a gépem. Így amikor azt érzem, hogy hiányzik egy kis motiváció, akkor meghallgathatom őt is. Ma volt az utolsó alkalom, hogy az étkezéseket duplán kaptam. Este vacsorára már "csak" lent az étteremben kapok és holnap - az elmenetelemig - minden visszaáll az eredeti kerékvágásba. Sőt, holnap délelőtt lemegyek kerékpározni is, meg önkéntes alapon tornázni is fogok fent a szobámban. Tervbe vettem egy kiadós sétát is a parkban a hétvége alkalmából. Holnap este pedig - névnapi ajándékként magamnak - megnézek a laptopomon egy filmet. Ma a fenti ebéd után mostam
egy-két kisebb ruhaneműt, és mivel szépen sütött a nap, kiraktam őket száradni.
Most szeretnék megenni egy kopasz barackot, és egy kicsit elnyúlok az ágyamon, hátha láthatlak álmomban. Szeretlek lelkem Szebbik Fele, de nagyon.
Drága Gyönyörű Szerelmem, sajnos már megint nem sikerült aludnom. Közbejött minden, amire nem is számítottam, de remélem, ha hazamegyek nem lesznek ilyen napok. Ráadásul estére nagyon éhes lettem, így alig vártam a vacsorát, amit jóízűen megettem. Azután elmentem még vérnyomásmérésre és a doktornő közölte, a jövő héten lesz még egy röntgenvizsgálat. Most megint az ágyamban fekszem és neked írom a Naplómat. Mivel most nincs rajtam a kontaktlencse, kicsit nehezen látok. Ezért most befejezem az írást, és remélem éjjel most már csak tudunk beszélgetni a magunk módján!? Amíg eljön az időnk, búcsúzom, és megkérem a túlpart összes őrangyalát, valamint az "Öregkorú barátunkat", hogy vigyázzanak Rád.
Millió csókkal várlak éjjel: örökké hű párod, Feri
2013. október 1., kedd
2013, Október 01, Kedd, Naplóm Neked
Édes-Kedves Tündérkirálynőm, Egyetlen Szerelmem!
Mára virradó hajnalban és azt megelőzően éjjel egy kicsit mintha tudtunk volna beszélgetni.
Ennek örültem is nagyon. De általában a "pótkatával" beszélgettem meg a terveimet, arra gondolva, hogy valahogy majd csak a füledbe jut amit "neki" mondtam. Ha nem, akkor majd alkalomadtán ott Nálad a helyszínen elmondom Kettőtöknek. Neked és az "Öregkorú barátunknak"!
Kicsim, Drága szerelmem, Kedvesem, ma - 2013, Október 02-án folytatom a tegnap megkezdett Naplóírásomat. Tegnap délután azt gondoltam amikor elkezdtem, hogy egy kis pihenés után később, de még vacsora előtt megírom a nap eseményeit, de egy kissé megváltozott a program.
Az adjunktus asszony bejött egy jó párszor - szegény szinte éjjel-nappal bent van - és a sokadik átvizsgálás és leletdiagnosztizálás után arra a megállapításra jutott, hogy késő délután elkezdenek egy vízhajtós infúzió kúrát, mert a laboreredmények szerint a vesefunkcióim nem éppen a legjobbak. Ha a szervezet a vesén keresztül nem tudja kiüríteni a felesleges vizet, akkor az felhúzódhat a tüdőre és tüdőödémát is okozhat. Többek között ez is lehetett volna a vasárnapi nehezebb légzés oka. Nagyon remélem, most azért nem ez a helyzet. Nekem is van egy tippem, kíváncsi vagyok mekkora a vérem oxigénfelvevő képessége, azaz a saturációs érték?!
Nos, hogy folytassam, 18:45 perckor csapra vertek azaz bekötötték az infúziót és kb. este kilencig le is ment az előírt adag. Ennek következtében egész éjjel ingajáratban közlekedtem az ágyam meg a fürdő között, és mértem, jegyzeteltem a bevitt és a kiadott folyadék mennyiségét. Szegény szobatársamat mindig felébresztettem, amikor felkapcsoltam az olvasólámpámat, hogy a mért eredményt felírjam. Ezekből az adatokból tudja a doktornő meghatározni a következő időszakban alkalmazandó gyógyszereket és a szükséges kezeléseket. Most egy kicsit abbahagyom az írást, mert nem akarom, hogy a vénámba bekötött infúziós szerelék sérüljön - nem szabad a kart sokáig behajlítva tartani - és egyébként jön a vizit.
Képzeld el Drága Szívem, alig lett vége a vizitnek, már itt is volt az ebéd. Megint felhozták nekünk. Mint a reggelit is, ezért mindenből kétszer kaptam megint. Még vacsorából is.
Egyébként az adjunktusnő leküldött egy újabb EKG vizsgálatra, ami tulajdonképpen lényegi elváltozásokat nem mutatott, csak a már ismert tünetek, illetve a valaha volt infarktusok meglétét igazolta. A mellkas röntgen viszont a doktornő szerint valamilyen pangó vizes foltot mutatott ki a tüdőmön, ami szerinte keringési rendellenességre utal. Tehát addig, amíg ezt nem teszik helyre, nem tornázhatok, semmi kerékpár, csak itt a közelben séta, stb,stb...!
Viszont egy jó hír, ma este nem kapok infúziót. Lehet, hogy nyugodtabb éjszakánk lesz, mint tegnap volt.
Kicsi Tündérkirálynőm, Szerelmem, most búcsúzom estig, de csak addig, mert jó lenne "beszélgetni" megint Veled egy kicsit. Addig vigyázzanak Rád a túloldali angyalok és az "Öregkorú barátunk".
Milliószor csókollak Kedvesem: örökké hű párod, Feri
Mára virradó hajnalban és azt megelőzően éjjel egy kicsit mintha tudtunk volna beszélgetni.
Ennek örültem is nagyon. De általában a "pótkatával" beszélgettem meg a terveimet, arra gondolva, hogy valahogy majd csak a füledbe jut amit "neki" mondtam. Ha nem, akkor majd alkalomadtán ott Nálad a helyszínen elmondom Kettőtöknek. Neked és az "Öregkorú barátunknak"!
Kicsim, Drága szerelmem, Kedvesem, ma - 2013, Október 02-án folytatom a tegnap megkezdett Naplóírásomat. Tegnap délután azt gondoltam amikor elkezdtem, hogy egy kis pihenés után később, de még vacsora előtt megírom a nap eseményeit, de egy kissé megváltozott a program.
Az adjunktus asszony bejött egy jó párszor - szegény szinte éjjel-nappal bent van - és a sokadik átvizsgálás és leletdiagnosztizálás után arra a megállapításra jutott, hogy késő délután elkezdenek egy vízhajtós infúzió kúrát, mert a laboreredmények szerint a vesefunkcióim nem éppen a legjobbak. Ha a szervezet a vesén keresztül nem tudja kiüríteni a felesleges vizet, akkor az felhúzódhat a tüdőre és tüdőödémát is okozhat. Többek között ez is lehetett volna a vasárnapi nehezebb légzés oka. Nagyon remélem, most azért nem ez a helyzet. Nekem is van egy tippem, kíváncsi vagyok mekkora a vérem oxigénfelvevő képessége, azaz a saturációs érték?!
Nos, hogy folytassam, 18:45 perckor csapra vertek azaz bekötötték az infúziót és kb. este kilencig le is ment az előírt adag. Ennek következtében egész éjjel ingajáratban közlekedtem az ágyam meg a fürdő között, és mértem, jegyzeteltem a bevitt és a kiadott folyadék mennyiségét. Szegény szobatársamat mindig felébresztettem, amikor felkapcsoltam az olvasólámpámat, hogy a mért eredményt felírjam. Ezekből az adatokból tudja a doktornő meghatározni a következő időszakban alkalmazandó gyógyszereket és a szükséges kezeléseket. Most egy kicsit abbahagyom az írást, mert nem akarom, hogy a vénámba bekötött infúziós szerelék sérüljön - nem szabad a kart sokáig behajlítva tartani - és egyébként jön a vizit.
Képzeld el Drága Szívem, alig lett vége a vizitnek, már itt is volt az ebéd. Megint felhozták nekünk. Mint a reggelit is, ezért mindenből kétszer kaptam megint. Még vacsorából is.
Egyébként az adjunktusnő leküldött egy újabb EKG vizsgálatra, ami tulajdonképpen lényegi elváltozásokat nem mutatott, csak a már ismert tünetek, illetve a valaha volt infarktusok meglétét igazolta. A mellkas röntgen viszont a doktornő szerint valamilyen pangó vizes foltot mutatott ki a tüdőmön, ami szerinte keringési rendellenességre utal. Tehát addig, amíg ezt nem teszik helyre, nem tornázhatok, semmi kerékpár, csak itt a közelben séta, stb,stb...!
Viszont egy jó hír, ma este nem kapok infúziót. Lehet, hogy nyugodtabb éjszakánk lesz, mint tegnap volt.
Kicsi Tündérkirálynőm, Szerelmem, most búcsúzom estig, de csak addig, mert jó lenne "beszélgetni" megint Veled egy kicsit. Addig vigyázzanak Rád a túloldali angyalok és az "Öregkorú barátunk".
Milliószor csókollak Kedvesem: örökké hű párod, Feri
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)