2013, Szeptember 06, Péntek, Naplóm Neked
Drága Tündérlány, Életem Beragyogó Csillaga!
Ma és holnap, meg esetleg vasárnap is, kevesebbet fogok írni a szokottnál, mert mind a két szememen kötőhártya gyulladás van. De olyan, hogy kontaktlencse nélkül már szinte az orrommal gépelek, és sokszor úgy érzem, minden pillanatban szeretném lecsukni a szemeimet, és csak behunyt szemmel figyelném a belső hangokat. Reggel szabályszerűen fájt a szememnek a napsütés, a fény. A gyulladástól össze volt ragadva a szemem. Mosdás után csak homályos foltokat láttam, így a doktornénihez nem is tudtam elmenni. Remélem, hétfő délutánra már felszakadozik a szememre ereszkedett köd. Van itthon egy szemcsepp, ami segít egy nagyon kicsit, így most - ha nehezen is - de lepötyögöm ezeket a sorokat.
Azért annyit megemlítek, hogy megint hosszú éjszakánk volt. Igaz, csak a lelki szemeimmel "láttalak", mert a külső érzékelőim, pláne sötétben, maximálisan hasznavehetetlenek voltak, még jobban, mint most amikor írom e sorokat. Valamikor - érzésem szerint hajnaltájt - szerettem volna megnézni a karórámat, de amikor kitapogattam az olvasólámpám kapcsolóját, szabályosan elvakított a fény, és csak egy nagyon homályos foltot láttam az órámból, amit csak az asztalt kitapogatva találtam meg. Már megint kezd elhomályosodni a világ. Megyek és egy pár csepp gyógyszert csepegtetek a szemembe. Még szerencse, hogy bár homályosan, de látom a gépen az arcképedet, és még megtalálom a kedvenc CD anyagomat (Esther). Persze ezt csak hallgatni kell,látni nem muszáj.
Jó, sőt nagyon-nagyon jó, hogy érzem minden porcikámmal, itt Vagy velem, együtt rezdül velünk a világ. Most, hogy igazából alig látok, nem is vagyok kíváncsi a külvilágra, így teljes figyelmemmel Rád tudok koncentrálni. Nem vonja el semmi a figyelmemet, csak a gondolataimat kell időnként rövidebb gyeplőre fogni, mert hajlamosak nekilódulni, és az nem mindig hasznos.
Egyetlenem, Drága Katikám/
Most tényleg abbahagyom az írást, megyek lekezelni a szemeimet, és lecsukom őket.
Szépen kérem odaát a többieket, és az "Öregkorú" barátunkat, vigyázzanak Rád nagyon.
Örökké Szerelmes párod: Feri
Ma és holnap, meg esetleg vasárnap is, kevesebbet fogok írni a szokottnál, mert mind a két szememen kötőhártya gyulladás van. De olyan, hogy kontaktlencse nélkül már szinte az orrommal gépelek, és sokszor úgy érzem, minden pillanatban szeretném lecsukni a szemeimet, és csak behunyt szemmel figyelném a belső hangokat. Reggel szabályszerűen fájt a szememnek a napsütés, a fény. A gyulladástól össze volt ragadva a szemem. Mosdás után csak homályos foltokat láttam, így a doktornénihez nem is tudtam elmenni. Remélem, hétfő délutánra már felszakadozik a szememre ereszkedett köd. Van itthon egy szemcsepp, ami segít egy nagyon kicsit, így most - ha nehezen is - de lepötyögöm ezeket a sorokat.
Azért annyit megemlítek, hogy megint hosszú éjszakánk volt. Igaz, csak a lelki szemeimmel "láttalak", mert a külső érzékelőim, pláne sötétben, maximálisan hasznavehetetlenek voltak, még jobban, mint most amikor írom e sorokat. Valamikor - érzésem szerint hajnaltájt - szerettem volna megnézni a karórámat, de amikor kitapogattam az olvasólámpám kapcsolóját, szabályosan elvakított a fény, és csak egy nagyon homályos foltot láttam az órámból, amit csak az asztalt kitapogatva találtam meg. Már megint kezd elhomályosodni a világ. Megyek és egy pár csepp gyógyszert csepegtetek a szemembe. Még szerencse, hogy bár homályosan, de látom a gépen az arcképedet, és még megtalálom a kedvenc CD anyagomat (Esther). Persze ezt csak hallgatni kell,látni nem muszáj.
Jó, sőt nagyon-nagyon jó, hogy érzem minden porcikámmal, itt Vagy velem, együtt rezdül velünk a világ. Most, hogy igazából alig látok, nem is vagyok kíváncsi a külvilágra, így teljes figyelmemmel Rád tudok koncentrálni. Nem vonja el semmi a figyelmemet, csak a gondolataimat kell időnként rövidebb gyeplőre fogni, mert hajlamosak nekilódulni, és az nem mindig hasznos.
Egyetlenem, Drága Katikám/
Most tényleg abbahagyom az írást, megyek lekezelni a szemeimet, és lecsukom őket.
Szépen kérem odaát a többieket, és az "Öregkorú" barátunkat, vigyázzanak Rád nagyon.
Örökké Szerelmes párod: Feri
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése